20.

–  Rés

–  Jupiter a higany jegyében (reductio).

"Nézz meg mindent, s ami jó, tartsd meg."

   Kép: A lángoló Nap közepében angyal jelenik meg és kürtjébe fúj. Az előtérben lent a sírok megnyílnak és a halottak feltámadnak. Felirat: Ítélet.

   Sohasem szabad elfelejteni, hogy aki az ember fölött ítél, az nem másvalaki, hanem saját maga. A lelkiismeret. A külső bíróság felé csak az kerül, aki az önmaga felett való ítélkezést elhanyagolja. Ha életem fölött éberen vigyázok, nincs szükségem bírákra.

   De ha csak egyetlen pontban is kihagyok és a dolgot elvétem, engedékeny és elfogult vagyok, vak és léha, a külső bíró azonnal kürtjébe fúj. Nem szabad azt hinni, hogy vannak emberek, akik az önmaguk felett való ítélkezést maradéktalanul és tökéletesen végzik. Ezért is van szükség végül olyan bíróságra, amely az elvétett ítéleteket korrigálja és a mulasztásokat az ember helyett elvégzi. Az utolsó ítélet nem rémület. A nagyszerű az, hogy a szemetet, amit magamból nem tudtam kiseperni, az ítélet majd alaposan kiszórja. Végül tiszta lehetek. Önmagamtól sohasem tudnék az lenni. Sajnos, nem szeretem magam eléggé, korrupt vagyok. Az ítéletre várakozni kell és tudni, hogy az nem a kegyetlenség, hanem az igazság jegyében áll. Kegyelemre nem szabad számítani. Kegyelem van, de jaj annak, aki arra hivatkozni mer. Ez a legmagasabb fokú szellemi művelet. Ez a jó és a rossz megkülönböztetése.

"Nézd meg és menj tovább"

/Hamvas Béla: Tabula Smaragdina c. művéből/